2014. december 6., szombat

Csak úgy rohanósan

Sziasztok!

Régóta nem jeleztem errefelé, mivel mostanában vagy éppen hulla vagyok, vagy épp kiszalad a talaj a talpam alól, és most sincs sok időm, de lássuk mi maradt el eddig, mint közlés.

Bővítettem a kalózost két újabb fejezettel (Meri, Mazsi), bár ebből a második csak amolyan pót-, időhúzós fejezet, mivel a beadandóim kissé felhalmozódtak, és két vizsgám is volt a héten, így sajnos nem tudtam ezzel foglalkozni. De, most már íródik a folytatás, és ígérem, ezúttal nem evezek távoli, idegen vizekre, Leváról, Reezóról és a többiekről fogok írni.

Közben lezajlott Merin a III. Aranypenna utolsó köre, és képzeljétek, én is kaptam díjat. Vérem mérge, avagy így lett Katyi vámpírvadász című agymenésem stílusosan harmadik helyezést szerzett Privet Drive, Legjobb humoros történet kategóriában. Én meg már majdnem meg is feledkeztem szegény kis szösszenetről, pedig anno mérföldkőnek számított rövidke amatőr írói karrieremben: ez volt életem első vámpíros története. De nyugi, valószínűleg az utolsó is. A kalózok mellett úgysem füllik a fogom a vérszíváshoz.

Ennyit mára, remélem mindenkinek teli pakolta édességgel a csizmáját a Mikulást. További szép hétvégét, skaccerok!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése